„Az NKE az együttműködés egyetemeként a közigazgatás-fejlesztés katalizátoraként jelenik meg” - mondta Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy a KÖFOP kiemelt projektjeinek a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés nemzetközi mutatóira gyakorolt hatását bemutató konferencián. Az NKE tudományos rektorhelyettese hozzátette, „ez megnyilvánul a képzésekben és a közigazgatással összefüggő mérések tekintetében is”.
Köszöntő beszédében kifejtette, hogy a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- fejlesztési Operatív Program céljai és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által gondozott Jó Állam Jelentésekben publikált társadalmi, gazdasági mutatórendszerek sok helyen összekapcsolódnak. Kiemelte a KÖFOP keretében megvalósuló programok eredményességének és hatásának mérésében az úgynevezett „jó állam mutató” szerepét. „A jó állam kutatórendszerre építve dolgozzuk ki azt a rendszert, amely alapján a KÖFOP kiemelt projektek hatásai jobban megismerhetőbbek, kézzelfoghatóbbak”- hívta fel rá a figyelmet. Padányi József az NKE küldetéséből és stratégiai fejlesztési programjaiból vezette le, hogy tudományos alapossággal közelednek ezekhez a kérdésekhez és foglalkoznak a közszolgálat-fejlesztés eredményeivel. „Ezen projektek kiemelkedő jelentőségűek”- hangsúlyozta, majd hozzátette: a fejlesztések eredményeképpen egy modern, korszerű, hatékony, versenyképes, ügyfélközpontú közigazgatási rendszer kell, hogy létrejöjjön, amelyben képzett szakemberek a nemzetközi mércének is megfelelve állnak helyt. „Egyetemünk arra vállalkozott, hogy e célokat támogassa és hozzájáruljon a projektek hatásának mérhetőségéhez és megfelelő kimutatásához”- zárta gondolatait Padányi József.
Dányi Gábor ismertette a KÖFOP disszemináció során tapasztalható JÁPM mérések és nemzetközi mutatók jelentőségét. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára a konferencia szükségességét igazolva fejezte ki arra irányuló várakozását, hogy kutatásukkal valamilyen formában hatással lesznek a közigazgatásban dolgozó emberek életére. Előadásában kitért a közigazgatás és a gazdasági növekedés kapcsolatára, a kohéziós jelentés jelentőségére és a gazdasági növekedés fő tényezőire. Elmondta, hogy a nemzetközi mutatókat a nemzetközi szervezetek készítik jelentős számú rendszeres adat összehasonlításával. „Az NKE projektjei hatékonysági mutatói ugyanígy kerülnek megmérésre, Magyarország kormányzásának jobb megítélése érdekében” - emelte ki.
Bozsó Gábor bemutatta Magyarország helyzetét a közigazgatás legfontosabb nemzetközi mutatóinak tükrében. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének kutatója kiemelte, hogy a nemzetközi mutatók esetében különösen fontos a nyomonkövetés és a tudásbázis létrehozása. Kifejtette, hogy a kormányzati teljesítményt mérhető nemzetközi mutatók között olyan elemek szerepelnek, mint például az összehasonlíthatóság, a transzparencia, a módszertani változás vagy a rendszeresség. A nemzetközi mutatókon belül az előadó megkülönböztette a kormányzati teljesítményt, a közigazgatási és a KÖFOP relevanciájú mutatókat. Utóbbi a közszolgáltatások makro-értékeléssel, a versenyképességgel és a digitális közigazgatással együtt alkotja a közigazgatásra releváns nemzetközi mutatókat. Kihangsúlyozta, hogy a nemzetközi mutatók néhány terület mellett a KÖFOP-ot sem mérik. „A fejlesztésekkel a relatív helyezést nehéz javítani” - mondta. Meglátása szerint főként az e-közigazgatás fókuszál az azonosított mutatókra. Végezetül felhívta arra a jelenlevők figyelmét, hogy a javuláshoz nem elég a választott nemzetközi mutatók értékének ismerete, azok módszereivel is tisztában kell lenni.
Csótó Mihály kiemelte, hogy az Európai Unió Benchmark Report felmérésével és a DESI főbb helyzetáttekintő dimenzióival érdemes tisztában lenni. Az NKE ÁKFI vezető kutatója az E-government benchmark céljának a visszacsatolás biztosítását és az adott helyzet javítását jelölte meg. E téma háttérének ismertetése során elmondta, hogy az Európai Unió Bizottsága 2001 óta folyamatosan folytat efféle felméréseket. Előadása azért aktuális, mert alig két hónapja jelent meg a Bizottság legutóbbi felmérése. „A 2012-es nagy módszertani változás után a legutóbbi felmérés csupán kisebb váltást jelent”- mondta. Hozzátette, a rendszerek és a mérő metódusok módszertana folyamatosan változik. Az MMI szakértő kifejtette, hogy a vizsgálatok hatásköre kiterjed az élethelyzetek értékelésére: „Nem minden évben kerülnek felmérésre, mert évente nem történnek ezt indokolttá tevő változások.” Az értékelés szempontjai közül kiemelte a felhasználó-központúság, az átláthatóság, a határon túlnyúló ügyintézés és a kulcstényezők fontosságát. Végezetül értékelte hazánk eredményeit a 2017-es jelentés alapján.
Zsurka Zsanett az előző operatív programok értékelése során feltárta a legfőbb eredményeket az implementációra, a fenntartási időszak utáni működtetésre, a disszeminációra és a tervezések összehangolására vonatkozóan. A KÖFOP logika és a nemzetközi indikátorok témakörében a projektlogikát a közigazgatási szervezetrendszeren belüli gondolkozással, meghatározott módszertannal és meghatározott cél eléréséért biztosított forrással azonosította. A JÁPM logikáról elmondta, hogy az a projektkimenetelek hatását hivatott mérni. Hozzátette, nem alkalmas a nemzetközi indikátorok adaptálására, ugyanakkor minden fejlesztési eredményt vizsgál. A vezető közigazgatási szakértő három csoportba sorolta a KÖFOP fejlesztéseket. „Megkülönböztethetünk az egész közigazgatás számára releváns, horizontális fejlesztéseket, szervezetrendszerekre hatóakat vagy egyéni projekteket” - mondta. Előadásában kitért a KÖFOP lehetőségeire is. „A horizontális elemek megerősítéséhez, a kommunikáció és az együttműködés összehangolásához, az ügyintézés menetét támogató kényelmi szolgáltatások kialakításához és a szakmai vezetés közötti szinergiák megerősítéséhez is vezethet”- fejtette ki. Az előadó a közigazgatás szerepvállalását a mérési rendszerek és a felhasználói igények folyamatos nyomon követésében, az élethelyzet-alapú szemlélet implementálásában és ennek minőségbiztosításában látja.
Dr. Kaiser Tamás moderátorként kiemelte, hogy a konferencia célja a Jó Állam Mutatók mérésében érintett KÖFOP projektek megvalósításához kapcsolódó követelményeinek értékelése és nemzetközileg releváns mutatóira ható szakmai fejlesztési irányok bemutatása. Az NKE ÁKFI tudományos igazgató kifejtette, hogy a hagyományos projekt logika követése és a közvetlen eredmények fókuszba állítása már nem elég. „A folyamatok megértéséhez a középtávú, nemzetközi hatásokat is látni kell” - tette hozzá. A konferencia előadóinak, munkatársainak a nemzetközi felmérések módszertanának feldolgozását célzó közös munkájuk fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét. „Mindannyiunk közös felelőssége az, hogy a rendelkezésre álló eszközeinkkel javítsuk országunk megítélését ezekben az aspektusokban”- mondta lezárva az eseményt.
A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes