Az idei Jó Állam Jelentés „Hatékony Közigazgatás” hatásterületének indikátorait mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szakmai workshopon. A rendezvényen elhangzott, hogy az elmúlt időszakban számos területen történt előrelépés az eredményes közigazgatás irányába.
„Európában a sereghajtók vagyunk az általános és az intézményi bizalom területén is, így ebben a társadalmi környezetben kell minél hatékonyabbá tenni a közigazgatási rendszerünket” – fogalmazott köszöntőjében Kádár Krisztián egyetemi docens. A Hatékony közigazgatás munkacsoport vezetője elmondta, hogy uniós összehasonlításban a civil aktivitás szintje alacsony, míg az állami gondoskodás igénye magas hazánkban. Elhangzott, hogy a kutatás során olyan mutatókat próbáltak beépíteni a rendszerbe, amelyek értéktartalmakat hordoznak, de tendenciák bemutatására is alkalmasak. Az első Jó Állam Jelentés 20 indikátora közül 12 maradt meg az idei évre, a többi változott az elmúlt időszakban.
A hatásterület dimenzióihoz tartozó mutatókat részletesen is bemutatták a szakmai rendezvényen. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen módon tudnak hozzáférni a megújuló közigazgatási szolgáltatásokhoz a polgárok. Papp-Somlai Alexandra közigazgatási szakértő elmondta, hogy olyan mutatókat használtak a kutatás során, mint például a fejlett e-közigazgatási szolgáltatást használók aránya az internetezők körében, vagy a kormányablakban intézhető ügyek száma. Utóbbi folyamatosan bővül, tavaly például mintegy 100 esettel. De fontos mérőszám lehet a kormányablakoktól mért átlagos közúti távolság is. amely szintén jelentősen javult az elmúlt időszakban, így ma már átlagosan 14 kilométert kell megtenni valakinek, ha kormányablakban szeretne ügyet intézni. Szó volt arról is, hogy folyamatosan növekszik az ügyfélkapuban regisztrálok száma is, amely ma már eléri a 3.5 millió ügyfelet.
„Egyre bővül a közigazgatási ügyintézés menetét támogató szolgáltatások száma is, amelynek nagy szerepe van az ügyfélteher csökkentésében”- mondta el előadásában Fibinger Anita közigazgatási szakértő. Ilyen támogató szolgáltatást jelent például az időpontfoglalás vagy a bankkártyás fizetés lehetősége és a mobilalkalmazások egyre bővülő köre. Bár a cégalapítási eljárás is tovább egyszerűsödött az elmúlt évben, a nemzetközi ragsoroknak még mindig az utolsó harmadát foglaljuk el ebben az összehasonlításban. Pozitív tendencia, hogy bár növekedett a kiszolgált ügyfelek száma, a várakozási és ügyintézési idő kevesebb lett, valamint az szja-bevallás reformja is nagyban hozzájárult az ügyfélteher csökkenéséhez.
Az erőforrás-hatékonyság kutatásról Balogh Gábor közigazgatási szakértő beszélt a workshopon. A szakember elmondta, hogy vizsgálták például a közigazgatásban és a versenyszférában dolgozó szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresetének arányait. Elmondható, hogy a tavalyi évben mintegy 7 százalékkal csökkent ez a különbség, de a versenyszférának még mindig van egy körülbelül 15 százalékos előnye a közszférával szemben, ahol területi eloszlásban is jelentősek a különbségek. A kutatóműhely vizsgálta emellett például a nyílt hozzáférésű adatok szerinti érettséget, vagy az egy okmányigazgatási munkaállomásra jutó tevékenységek számának megyei szintű eloszlását.
Barkóczi Dalma közigazgatási szakértő a felkészültséggel kapcsolatban mondta el gondolatait. A szakemberek vizsgálták például a középkorosztály részarányát a személyi állományban, a közigazgatás szakmai felső vezetői körének állandóságát, vagy a nők arányát a közigazgatásban. Utóbbi kapcsán elhangzott, hogy még mindig több nő dolgozik a közigazgatásban, ugyanakkor a vezetők körében továbbra is kisebb a részarányuk. A szakember azt is elmondta, hogy egyre nagyobb a közszolgálati továbbképzésben résztvevők száma, akik közül egyre többen e-learning módszerekkel szerzik ismereteiket. A workshop résztvevői ezt követően kötetlenebb formában osztották meg egymással gondolataikat, javaslataikat.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes