Gyakran Ismételt Kérdések

Általános kérdések és válaszok

Monitoring szakaszt érintő kérdések és válaszok

 

Általános kérdések és válaszok

1.   Mi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) feladata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) kiemelt projektjeinek megvalósításában?

A KÖFOP 1-es és 2-es prioritású, kiemelt projektjeinek minimum három Jó Állam Mutató (JÁM) esetében kell vállalniuk, hogy projekttartalmuknak megfelelően hatással lesznek a mutatók kedvező irányú alakulására. Az NKE feladata, hogy segítse a megfelelő Jó Állam Mutatók kiválasztását, konzultáljon a projektfelelősökkel a szükséges mérések módszertani kidolgozásáról, továbbá ellátja a mérési eredmények szakmai monitoringfeladatát. Az NKE a Jó Állam Mutatók tükrében értékeli és összefoglalja a projektek eredményeit és hatásait a KÖFOP-programokat Irányító Hatóság (IH) számára.

 

2.   Az NKE melyik szervezeti egységéhez kell fordulni a Jó Állam Mutatók választása ügyében?

Az NKE ÁKK Vezető- és Továbbképzési Központ (VTKK) a Kutatásmódszertani és Mérésügyi Iroda (KMI) munkatársai végzik a KÖFOP kiemelt projektjeihez kapcsolódó szakmai, módszertani feladatokat.

Keresse bizalommal munkatársainkat az jam@uni-nke.hu e-mail címen!


3.   Melyik fél veheti fel a kapcsolatot?

A KÖFOP  aláírt támogatási szerződéssel még nem rendelkező, kiemelt projektjei esetében az NKE csak előzetesen tájékoztathatja a Kedvezményezetteket. Ebben a szakaszban a Kedvezményezettek kezdeményezhetik az együttműködést, az NKE pedig kapacitásainak megfelelően igyekszik a lehető leggyorsabban reagálni a megkeresésekre.

Az aláírt támogatási szerződéssel és az IH által megküldött dokumentációval rendelkező projektek esetében az NKE köteles felvenni a kapcsolatot.


4.  Mikor kezdődik meg hivatalosan a Kedvezményezett és az NKE közötti együttműködés?

Az NKE a Jó Állam Mutatók kiválasztásához kapcsolódó szakmai feladatait 2016. augusztus 4-ével megkezdte. Ennek keretében a lehető legtöbb csatornán igyekszik biztosítani a Kedvezményezettek számára a szükséges információkat már a pályázati szakasz ideje alatt.

A hivatalos kapcsolatfelvételre az egyes projektek támogatói szerződésének megkötése után kerül sor, miután a Miniszterelnökség Közigazgatási Programok Lebonyolítási Főosztálya megküldi az NKE részére a Jó Állam Mutatók illeszkedésvizsgálatához és módszertanfejlesztéséhez szükséges dokumentumokat.


5.   Hol találhatóak a választható Jó Állam Mutatók?

A Jó Állam Mutatók az évente kiadott Jó Állam Jelentés-ekben találhatóak meg.  Jelenleg a 2015-ös Jó Állam Jelentés mutatói közül lehet választani az IH pályázati felületén. A jelenleg kiadás alatt álló 2016-os Jelentésben szereplő mutatók bármelyikét lehet majd választani, valamint néhány további mutató választható a 2015-ben megjelent Jó Állam mérhetősége módszertani tanulmánykötetből is.


Amennyiben a 2015-ös jelentésből nem tudnak választani, kérjük, mielőbb vegyék fel a kapcsolatot munkatársainkkal.

6.   Mely mutatók választása ajánlott Jó Állam Mutatóként?

Mivel a projektek a Közigazgatási- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programban valósulnak meg, ezért projekttartalmukhoz a Jó Állam Jelentés-ekből leginkább a Hatékony közigazgatás hatásterület mutatói lehetnek megfelelők. Ezek a mutatók a Tájékoztató a Jó Állam Mutatók (JÁM) kiválasztásához című dokumentum I. számú mellékletében megtalálhatóak. Ez a lista mind a Jó Állam Jelentés 2016, mind a módszertani tanulmánykötet Hatékony közigazgatás fejezetében szereplő releváns mutatókat tartalmazza.



7.  Projektenként minimum hány Jó Állam Mutatót kell kiválasztani?

A projektek minimum három Jó Állam Mutatót kötelesek vállalni. Ugyanakkor a projekttartalom szerteágazósága miatt indokolt lehet több mutatót is kiválasztani. Mivel a Jó Állam Mutatók kapcsán cél a projektek hatásvizsgálata, ezért fontos, hogy a lehető legszélesebb körben mérjük a projektek hatásait.



8.  Mi a teendő abban az esetben, ha a Kedvezményezett nem tud a projekttartalommal összefüggő mutatót választani?

Az NKE a 4. pontban megjelölt tájékoztató feladatai szerint igyekszik segítséget nyújtani ebben az esetben is.

Ha egy esetleges konzultációhoz túl kevés lenne az idő, akkor javasoljuk, hogy válasszák a Hatékony közigazgatás hatásterület mutatói közül a projekttartalomhoz leginkább illeszkedőt, még abban az esetben is, ha az adott mutató leírásában valamely más szervezet vagy eljárás nevesített, esetleg az adott mutatóra a projekt céljai, tervezett eredményei csak közvetetten hatnak.



9.  Hogyan adjuk meg a kiválasztott Jó Állam Mutató bázis- és célértékét a pályázati rendszerben?

A  Jó Állam Jelentés a legtöbb mutatónál olyan adatsorokat tartalmaz, amelynek utolsó értéke tekinthető bázisértéknek. A vállalásoknál fontos figyelembe venni, hogy rendkívül ritka, hogy egy projekt megvalósításra váró tartalma közvetlenül befolyásoljon egy Jó Állam Mutatót, ráadásul úgy, hogy más projektek vagy társadalmi-gazdasági változások nem hatnak a mutatóra.

Ezért javasoljuk, hogy a célérték elmozdulását százalékban vagy ezrelékben határozzák meg. Erről bővebben a Tájékoztató a Jó Állam Mutatók (JÁM) kiválasztásához című dokumentumban olvashat.


10.  Hogyan lehet kimutatni, hogy miként hat a projekt a választott Jó Állam Mutatók alakulására? Mik azok a Jó Állam Projekt Mutatók (JÁPM)?

Mivel a projekttartalmak jellemzően csak közvetett módon hatnak egyes Jó Állam Mutatókra, ezért a módszertani fejlesztés során olyan, a projektek tartalmához (elvárt eredményeihez, kimeneteihez) kapcsolódó mutatókat határoznak majd meg, amelyek egyrészt mérhetők, másrészt elmozdulásuk közvetetten vagy közvetlenül hat a kiválasztott Jó Állam Mutatóra. Ezek a Jó Állam Projekt Mutatók, amelyekhez a módszertani fejlesztés során rendelhetők bázis- és célértékek, illetve az alkalmazandó mérések módszertana, dokumentációs igénye. Erről bővebben a Tájékoztató a Jó Állam Mutatók (JÁM) kiválasztásához című dokumentumban olvashat.



11.  A projekt során ki végzi a Jó Állam Projekt Mutatók értékeinek kimutatására, elért eredményeinek alátámasztására szolgáló méréseket?


A projekthez kapcsolódó mérések kialakítása, lefolytatása, dokumentálása a Kedvezményezett feladata. A mérések költsége is a Kedvezményezettet terheli, így ezt érdemes a költségvetés tervezésénél figyelembe venni. A szükséges méréseket célszerű úgy alakítani, hogy azok kapcsolódjanak a jelenleg használt monitoring- vagy mérési rendszerhez, minőségbiztosítási elemhez.



12.  Milyen beszámolási kötelezettsége van a Kedvezményezettnek a projekt időtartama alatt?

A Kedvezményezettnek a Jó Állam Projekt Mutatók előrehaladásáról félévente státuszinformációkat kell feltöltenie az NKE informatikai rendszerébe, minden év március 1-jéig, illetve október 1-jéig. A rendszerhez való hozzáférést az NKE biztosítja a Kedvezményezetteknek.



13.   Milyen ellenőrzési jogköre van az NKE-nek?

Az NKE nem ellenőriz, ellenőrzési jogköre csak az IH-nak van. Az NKE a féléves Jó Állam Projekt Mutatókról szóló előrehaladási beszámolókban kapott adatokkal, eredményekkel dolgozik, ebből készít jelentést az IH számára. Lényeges, hogy a módszertani szakaszban meghatározott mérések lefolytatását a Kedvezményezettnek dokumentálnia kell, hogy ezt az IH ellenőrizhesse.


14. A Kedvezményezett cserélheti-e az általa kiválasztott, a megvalósíthatósági tanulmányban rögzített Jó Állam Mutatót? Éri-e hátrány a Kedvezményezettet módosítás esetén?

A mutatók cserélhetők, változtathatók, de csak indokolt esetben. Az NKE segít a Kedvezményezettnek a módosításban. Ez nem érinti hátrányosan a Kedvezményezettet, a mutatók cseréje a támogatási szerződés módosításával jár, amire a szerződésmódosítás általános szabályai érvényesek.

A kiválasztott végleges Jó Állam Projekt Mutatók a mérési módszertannal, a mérési pontokkal és a módszertani összefoglalóval együtt kerülnek be a támogatási szerződés mellékletébe az első szerződésmódosításkor.


 

15.  Honnan lehet tájékozódni a Jó Állam Mutatók kiválasztásával kapcsolatos teendőkről és az eljárás menetéről?

Hogy könnyebb legyen megérteni az eljárás menetét, folyamatábrát készítettünk, amely megtalálható a Tájékoztató a Jó Állam Mutatók (JÁM) kiválasztásához című dokumentumban. Javasoljuk a Kedvezményezetteknek, hogy ezt mindenképp tanulmányozzák át! 


Amennyiben a 2015-ös, 2016-os jelentésből nem tudnak választani, kérjük, mielőbb vegyék fel a kapcsolatot munkatársainkkal.

 

Monitoring szakaszt érintő kérdések és válaszok

Általános kérdések

1.    Miért szükséges a monitoringrendszer üzemeltetése?

A monitoringrendszer alapvetően három funkcióval rendelkezik:

-  A projektek JÁPM-vállalásainak (JÁPM-értékek, mérési, bemutatási időpontok) nyomon követése

-  A JÁPM-mérésekhez szükséges módszertani anyagok – különös tekintettel a mérőeszközökre – begyűjtése és értékelése

-   A projektek tartalmi és adminisztratív változásainak követése, aktualizálása

 

2.    Mi az NKE szerepe a JÁPM-mérési folyamatban?

Az NKE JÁPM-szintű méréseket nem végez, ez a feladat a projektek felelősségi körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a mérések megtervezése, a mérőeszközök elkészítése, a mérések lebonyolítása és a kapott eredmények feldolgozása a projektek feladata.

Az NKE feladata annak megítélése, hogy a fejlesztett mérőeszköz (pl.: kérdőív, rendszerlogolásra alkalmas adatstruktúra stb.) és az alkalmazni kívánt adatfelvételi mód alkalmas-e a JÁPM elvárható megbízhatóságának és érvényességének szavatolására, valamint a módszertani összefoglalóban rögzített további célok elérésére.

A mérések lebonyolításában az NKE-nek támogató szerepe van, szakmai tanácsokkal segíti a mérőeszköz fejlesztését és alkalmazását. A megfelelő minőség és a mérőeszköz minél jobb hasznosulása érdekében módosító és kiegészítő javaslatokat tesz a projekt által készített dokumentumokat (mérőeszközsablon, alátámasztó dokumentumok, eredménytermékek) illetően.

 

3.    A monitoringszakaszban van lehetőség személyes kapcsolattartásra is?

A monitoringszakaszban lehetőség van konzultációs alkalmak igénylésére. Ezt kezdeményezheti az NKE, amennyiben a JÁPM-méréshez bemutatott dokumentumok vagy a módosítási igények alapján ezt szükségesnek ítéli, de kezdeményezheti a projekt is, amennyiben igényt tart rá – akár a merőeszköz bemutatását és alátámasztását szolgáló dokumentumok feltöltése előtt.

 

4.    A monitoringszakaszban miként történik a kapcsolattartás a projektek és az NKE között?

A monitoringszakaszban a kapcsolattartás részben átterelődik a monitoringrendszerbe. A monitoringrendszer az a felület, ahol lehetőség van a mérőeszközök és a JÁPM-értékek bemutatására, valamint technikai, tartalmi vagy JÁPM-vállaláshoz tartozó adattartalmak módosítását kezdeményezni. A monitoringrendszer minden szerkesztési, adatközlési és jóváhagyási mozzanatot rögzít, és biztosítja nyomonkövethetőségüket.

Viszont a monitoringszakaszban történő fejlesztésekhez, egyeztetésekhez kapcsolódó konzultációk nem a monitoringrendszerben zajlanak. A személyes és telefonos konzultációkról emlékeztetők készülnek, és azok kerülnek megküldésre; az e-mailben történő egyeztetések pedig a jam@uni-nke.hu címen kerülnek archiválásra.

 

Monitoring rendszer indulásával kapcsolatos kérdések

1.    Mikortól indul egy projekt számára a monitoringszakasz?

Az Irányító Hatóság értesíti az NKE-t, hogy az adott KÖFOP-projekt Támogatói Szerződésébe bekerült a Módszertani Összefoglaló. A NKE az értesítés megküldése után lépteti be a projektet a monitoringszakaszba.

 

2.    A Módszertani Összefoglalóban szereplő adatok hogyan viszonyulnak a monitoringrendszerben szereplő adatokhoz?

A monitoringszakasz technikailag úgy indul, hogy az NKE munkatársai áttöltik a Módszertani Összefoglalóban rögzített adatokat a monitoringrendszerbe, majd ellenőrzik, illetve kiegészítik őket. Ez azt jelenti, hogy monitoringrendszerben szereplő adattartalmak alapvetően a Módszertani Összefoglalóban szereplő adattartalmakon alapulnak, de például a módszertanilag összetettebb mérőeszközök bemutatását – a projektek kockázatainak csökkentése érdekében – sok esetben előbbre fogják hozni.

 

3.    A Módszertani Összefoglalóban szereplő adatokhoz képest milyen plusz adatok jelennek meg a monitoringrendszerben?

-          adatbemutatás dátuma: A Módszertani Összefoglalóban mérési időszak került megadásra, de nincs rögzítve, hogy a mérési eredményt mikor kell a projektnek bemutatni az NKE részére. Adott mérési típust figyelembe véve fog megadásra kerülni az adatbemutatás dátuma (pl. logadat esetében a mérést követő 1 hét, kérdőíves kutatás esetében, a beérkezett kérdőívek feldolgozása miatt, a mérést követő 1 hónap tekinthető standard értéknek).

-          milyen időszakra vonatkozik a mérés: A Módszertani Összefoglalóban mérési időszakok kerültek rögzítésre. Ez nem minden esetben esik egybe azzal az időintervallummal, amire vonatkozik a mérés. Pl.: kérdőíves lekérdezés esetében a célcsoport megkérdezése két hónap alatt történik meg, de az elmúlt két évre vonatkozóan szeretnénk a megkérdezettek véleményét megismerni, vagy bázismérésnél az idén történő adatgyűjtés és elemzés tárgyát a 2015-ben lezárult eljárások képezik.

 

Regisztrációs folyamattal kapcsolatos kérdések

1.      Kik léphetnek be a monitoringrendszerbe?

Kedvezményezetti oldalról alapesetben 2 db felhasználó létrehozása lehetséges.

-          Főfelhasználó: Előzetes adatpontosítást követően, automatikusan kerül létrehozásra a főfelhasználói státusz. Ez a felhasználótípus tudja az egyes adatszolgáltatások benyújtását elvégezni, ezzel együtt neki kell felelősséget vállalni a határidők betartásáért és a beküldött adatokért.

-          Kitöltést segítő adminisztrátor (opcionális): A főfelhasználó regisztrálni tud a monitoringrendszerben egy segítő adminisztrátort. Ez a felhasználótípus mindenben azonos jogosítványokkal rendelkezik (adatrögzítés, módosítási kezdeményezés, dokumentumfeltöltés) a főfelhasználóval, kivéve, hogy adatszolgáltatást nem tud benyújtani.
 

2.    Hogyan tudok regisztrálni a monitoringrendszerbe?

A kezdeti főfelhasználók beállításához szükséges elérhetőségi információkat az NKE munkatársai előzetesen egyeztetik a projekt kapcsolattartójával (a Módszertani Összefoglalóban megjelölt kapcsolattartó).

A rendszerbe külső regisztráció nem elérhető! A monitoring-adatlap generálása után a rendszer automatikus üzenetben értesíti a monitoringrendszerben előzetesen (személyes egyeztetést követően) rögzítésre került főfelhasználót. Ez a levél fogja tartalmazni a belépéshez szükséges információkat.

 

3.    Hogyan tudok belépni a monitoringrendszerbe?

A monitoringrendszer az alábbi linken keresztül érhető el: https://app.uni-nke.hu/ktmr/jam/. A felső menüsorban található "Bejelentkezés" hivatkozásra kattintva érhető el a projekt monitoringlapja.

 

Monitoring rendszer működésével kapcsolatos kérdések

1.      Az adatszolgáltatások felépítése milyen struktúrát követ?

Az adatszolgáltatások az alábbi szerkezetben épülnek fel: 

                n. JÁPM → bázismérés – [mérőeszköz bemutatás] + [adatközlés]

              → közbenső mérési pont(ok) – [mérőeszköz bemutatás] + [adatközlés]

            → záró mérés – [mérőeszköz-bemutatás] + [adatközlés]

 

2.    A rendszer küld automatikus értesítéseket a közelgő eseményekről?

A rendszer fejlesztése során kiemelt szempont volt, hogy a monitoringrendszeren keresztül követhető legyen a projektek előtt álló feladatok sorrendje. A monitoringrendszer úgy került kialakításra, hogy minden közelgő eseményről automatikus tájékoztatást küld a projekteknek. Mindemellett arra kérjük a projekteket, hogy maguk is kövessék figyelemmel, hogy milyen kötelezettségeik vannak, és ezekhez milyen időpontok tartoznak. A monitoringrendszer kezdő felületén megtalálható minden ehhez kapcsolódó információ.


 

3.    Jó Állam Projekt Mutatókhoz kapcsolódó mérőeszköz bemutatását hogyan kell megtenni?

A JÁPM-méréshez szükséges mérőeszköz bemutatására a dokumentumfeltöltés funkción keresztül van lehetőség. Ennek során meg kell adni a feltöltött dokumentum típusát, leírását, jóváhagyóját. A mérőeszköz bemutatása során ki kell tölteni egy Mérőeszközt kísérő sablont is. A sablonon keresztül bemutatásra kerül, hogy az adott mérőeszköznek milyen kutatási kérdések megválaszolására kell alkalmasnak lennie, alkalmazása milyen célcsoportban és miként fog történni, valamint az eredményeket milyen formában fogják feldolgozni.


 

4.    Milyen dokumentumok feltöltésére van lehetőség a monitoringrendszerben?

Alapvetően az alábbi két kategóriában van lehetőség dokumentumfeltöltésre a monitoringrendszerben.

-          A JÁPM adott mérési szakaszához kapcsolódó mérőeszköz: Minden JÁPM-méréshez szükséges a mérőeszközt előzetesen jóváhagyásra megküldeni az NKE részére.

-          Mérési értéket alátámasztó dokumentumok: Itt van lehetőség az elvégzett mérés eredménytermékének bemutatására, ami tartalmazza magát az elért JÁPM-értéket, illetve annak alátámasztásához szükséges ismeretek átadását.

 

5.    Mi történik a monitoringrendszerbe feltöltött dokumentumokkal?

A dokumentumfeltöltést követően értesítést kap az NKE adott projektért felelős szakértője, aki elkezdi a kapott dokumentum feldolgozását, aminek alapvetően három kimenete lehet.

-          Elfogadott státusz: A beküldött dokumentum az NKE részéről elfogadott.

-          Hiánypótlás státusz: A feltöltött dokumentum formailag és/vagy tartalmilag hiányos. Ebben az esetben konzultációra van szükség (személyes, telefonos, e-mailes), ahol tisztázni lehet a nyitott kérdéseket.

-          Elutasított státusz: Amennyiben a beküldött dokumentum irreleváns adattartalommal rendelkezik, úgy rögtön elutasításra kerül. Másik eset, amennyiben egy beküldött dokumentum időlegesen hiánypótlás státuszt kap. Ekkor konzultáció indul az NKE és projekt között, amely során az egyik kimenet az lehet, hogy új dokumentum feltöltésére van szükség. Ebben az esetben az eredetileg feltöltött dokumentum elutasított státuszt kap. Amennyiben a konzultáció során kiderül, hogy az eredetileg feltöltött dokumentum megfelelő, úgy elfogadott státuszt kap a monitoringrendszerben.

Minden fentebb felsorolt státuszhoz az NKE szakértőinek indoklást is kell írniuk.

 

6.    Hogyan lehet a monitoringrendszerben szereplő adattartalmakat módosítani?

A monitoringrendszerben minden olyan adattartalom esetében lehetséges adatmódosítást kezdeményezni, ahol egy sárga ceruza ikon látható. Minden módosítási igényhez indoklást is kell csatolni.

 

7.    A projekt által kért módosítások rögtön átvezetésre is kerülnek?

A projektek kizárólag kezdeményezni tudják az adatmódosítást. A kért módosítások nem kerülnek rögtön átvezetésre, hanem az adott projekthez rendelt szakértők feldolgozzák, majd értékelik a módosítási igényt.

 

Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a Módszertani Összefoglalóban rögzített, monitoringrendszerbe áttöltött adatok közül azok, amelyek bekerültek a projekt Támogatási Szerződésébe, csak az IH jóváhagyásával (sikeres szerződésmódosítást követően) változtathatóak meg.


 

8.    Az adattartalmakban kért módosítási igények esetében milyen kimenetek lehetségesek?

A projekt által kezdeményezett módosítási igényt követően értesítést kap az NKE adott projektért felelős szakértője, aki elkezdi a módosítási igény feldolgozását, aminek alapvetően három kimenete lehet.

-          Elfogadott státusz: A módosítási igény elfogadásra kerül.

-          Hiánypótlás státusz: A módosítási kérés indoklása nem elégséges, vagy a módosítás elfogadása nem NKE-hatáskör. A felsorolt esetekben a módosítási igény hiánypótlás státuszt kap.

Amennyiben NKE-hatáskörbe tartozik a módosítási igény elfogadása, úgy konzultációra fog sor kerülni az NKE és a projekt között (személyes, telefonos, e-mailes), ahol tisztázni lehet a nyitott kérdéseket.

Amennyiben IH-hatáskörbe tartozik a módosítási igény elfogadása, úgy az NKE értesíti az Irányító Hatóságot, és a tőle visszaérkezett válasz alapján tudjuk elfogadni vagy elutasítani a módosítási kérést.

-          Elutasított státusz: Hiánypótlást követően születhet az a döntés, hogy a kért módosítás elutasításra kerül.

Minden fentebb felsorolt státuszhoz az NKE szakértőinek indoklást is kell írniuk.

 

9.    A rendszerben elvégzett műveletek/módosítások tárolva vannak?

Igen, a rendszerben minden művelet felhasználóhoz kötötten logolásra kerül. Ezek egy része a monitoringrendszer felületén is megjelenik az adott JÁPM adott mérési pontjának megfelelő helyen.

 

10.    A projekt által kezdeményezett módosítási kérések mi alapján kerülnek elbírálásra?

A monitoringrendszeren keresztül beküldött módosítási kérések elbírálásának két útja van.

-          IH-hatáskörbe tartozik a módosítási igény elfogadása: Minden olyan módosítási kérésnél, ami TSZ-módosítás-köteles, az IH-nak van elbírálási joga. Ezekben az esetekben továbbítjuk az IH-nak a módosítási kérést, és ő dönt az elfogadásról/elutasításról, amit aztán az NKE rögzít a monitoringrendszerben. Ide tartozó módosítási igények: a JÁPM értékének, nevének, definíciójának módosítása, illetve minden más olyan adattartalom, ami TSZ-módosítás-köteles

-          NKE saját hatáskörben tud dönteni a módosítási igény elfogadásáról: Minden olyan adattartalom esetében, ami nem tartozik a fentebb felsorolt kategóriákba, az NKE saját hatáskörben tud dönteni a módosítási igény elbírálásáról.


 

11.   A kötelező adatszolgáltatáson kívül milyen kötelezettsége van még a projekteknek?

Minden évben tavasszal és ősszel a projekteknek időszakos jelentéstételi kötelezettsége van a monitoringrendszeren keresztül. Az időszakos jelentéstételi kötelezettségről az NKE minden esetben értesítést küld a projekteknek.

 

12.   Miért van szükség időszakos jelentésre?

A projekt lebonyolítási szakaszában rengeteg olyan projektesemény képzelhető el, ami befolyásolja a JÁPM-vállalásokat, a projekttartalmat, vagy éppen adminisztratív jellegű változások történtek a projekt életében. Az időszakos jelentés kiküldése azt a célt szolgálja, hogy a fentebb leírt változásokról mindenképpen tudomást szerezzen az NKE is. Ilyen módon csökkenthetőek a mérések és JÁPM-teljesítések során felmerülő kockázatok, nem marad el a szükséges módosítások átvezetése, és a projektek aktualizált tartalmi elemei az NKE részére is rendelkezésre fognak állni.